<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[ildiko0422 friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Egy birka vagyok...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/497692/egy_birka_vagyok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Igen, az. Egy birka. 
Hittem valamiben, ami nem létezett. Káprázat? Ámítás? 
Bármi is volt, el akartam hinni a szavakat. A jelentéseket. A mögöttes tartalmat, ami sosem létezett. 
Azt akartam, hogy csoda történjen. 
De rá kellett ébrednem, hogy nem fog. Hogy az egész, amit én hittem, amit gondoltam, egyszerűen nincs... Sosem létezett. Olyasmit tulajdonítottam a dolgok mögé, ami sosem követk...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  7 May 2012 19:44:37 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Hajnali gondolatok]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/497448/hajnali_gondolatok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Olyan álomszerű volt ez. Úgy jelent meg az életemben, mint egy lavina. Először felemelt, majd elsodort... és végül élve eltemetett.
Tűz ez... megperzsel és éget belül. Csábít magához, pedig jól tudom, hogy fájni fog. Mégis lángolni akarok. Átmelegedni benne. Élve fogok elégni...
Víz ez... körülvesz és lágyan simogatja a testem. Bárhová is lépek, körbeölel, érzem a jelenlétét, nem menekülhetek...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu,  3 May 2012 12:08:31 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A legnagyobb csajozós dumák...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/496979/a_legnagyobb_csajozos_dumak]]></link>
  	   <description><![CDATA[... legalábbis, amelyeket nekem írtak. Ezek nem kitalált szövegek. Valós üzenetek, amelyeket én kaptam.
Az írást folyamatosan bővíteni fogom, ha akad még hozzá pár gyöngyszem... :)
 
"Szia Laci vagyok, ha szereted a csillagkaput írj bátran ;)"
"Szia! Ne haragudj, hogy zavarlak Úgy látom, hogy egyedülálló vagy és nagyon tetszenek a fotoid és megkérdezném, hogy nyitott lennél e néhány kelleme...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[2]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue,  1 May 2012 15:10:14 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Sebastian Fitzek - Ámokjáték]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/496848/sebastian_fitzek_-_amokjatek]]></link>
  	   <description><![CDATA["És életében először felfogta, hogy a csend nagyobb fájdalmat okozhat, mint a legnagyobb lárma."
"Játék közben áruljuk el, mely szellem szülöttei vagyunk." /Ovidius/
"Bénító rémület. Ira nem talált jobb szavakat annak az állapotnak a leírására, amikor az embert a sötét lakásban ismeretlen zaj riasztja fel mély álmából. A vér majd szétfeszíti az ereit, a szíve úgy zakatol, mint egy kivénhedt h...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 28 Apr 2012 12:23:34 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Nem tudok felejteni...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/496179/nem_tudok_felejteni]]></link>
  	   <description><![CDATA[Amikor az utcán meglátok egy Mondeo-t, eláll a lélegzetem. Amikor a rendszám alapján rájövök, hogy valóban ő az, megszűnik az idő és minden más körülöttem...
El akartam felejteni... Próbáltam... Isten a tanúm...
De az újdonsült nemhogy elfeledtetne bármit is velem, mindinkább maga ellen játszik.
Beszéltem a bátyámmal. Ő egyébként nem szól bele a dolgaimba. Csak ha kikérem a véleményét. Azt m...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 16 Apr 2012 18:01:49 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Türelem, türelem]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/495665/turelem_turelem]]></link>
  	   <description><![CDATA[Tudom, hogy szeret. Érzem, hogy szeret. Ezt a lehetséges módokon igyekszik is bizonyítani...
... és itt jön a de... 
a kis herceg nagyon gyerek. Szőke haja, zöld szeme van, fiatalabb 4,5 évvel. Először azt hittem, ettől függetlenül nagyon is érett. De sorban derülnek ki a dolgok... és mégsem.
Lehet, hogy az életet általában jól látja, de alapvető hiányosságok vannak.
Miért lenne elfogadható...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu,  5 Apr 2012 22:02:07 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Március 09. - Miért?]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/495283/marcius_09_-_miert]]></link>
  	   <description><![CDATA[Regisztráltam magam egy évvel ezelőtt egy társkeresőn. De már jó ideje nem voltam fent. Sorra jöttek az e-mailes értesítések, hogy újabb profillátogató és hogy kétszázvalahányan szeretnének velem találkozni. Olvasás nélkül - töröl.
Aztán valami húzott... felnéztem két napja. Kb. az 5 percből 4-et döbbenten végigpislogtam. Március 09. - profillátogató. A jól ismert név. Kíváncsi rám? Miért?
Vi...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 30 Mar 2012 19:18:18 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A koromfekete kutya]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/488094/a_koromfekete_kutya]]></link>
  	   <description><![CDATA[December 12. - Este 22.00 óra
A munkahelyemről hazafelé tartok. A közeli buszmegállóban áll néhány ember és köztük, valamint az úttesten nyugtalanul futkos egy rövidszőrű, kis termetű kutya. Amikor elhaladok mellettük, jön velem. Először idegesít a jelenléte és azt gondolom, hogy biztos érzi a kaja szagát a táskámon. De aztán kizárom, mert előttem halad. Néha megáll keresztben és úgy kell kike...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 27 Dec 2011 22:56:08 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ölelve dobtál el...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/487731/olelve_dobtal_el]]></link>
  	   <description><![CDATA[Miért kereslek még mindig az utcán? Hátha meglátlak valahol... Magamat kínzom.
Miért zaklat fel, ha mégis látlak? Vagy ha rólad hallok... Szánalmas vagyok.
Mert benne élsz te minden kimondott szavamban, a mozdulataimban. A tárgyakban, melyek körülvesznek. A könnyekben, amelyeket nem az öröm csal az arcomra. Bár nem miattad... mégis ott vagy bennük.
Mert benne élsz minden szomorú pillanatomba...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 22 Dec 2011 20:09:45 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Eltévedt gyermek]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/487152/eltevedt_gyermek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Üresnek lenni... Valaki miatt. Mennyire tudtam, mennyire értettem mit jelent ez... Mintha csak egy külső burok létezne rajtam és odabent semmi. Mechanikus funkciók, egyszerű gépezet. Sötét gondolatok, semmi érzelem. Lelketlen robot... Minden mindegy...
Feltűnt egy hiéna... Izgatottan kerülgetett, méregetett, nyálát csorgatta a húsomért. Heteken át. Miért is ne dobtam volna oda magam? Egy üres ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 14 Dec 2011 19:14:44 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Pierre Lamaitre - Téboly]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/487147/pierre_lamaitre_-_teboly]]></link>
  	   <description><![CDATA["Különös módon nem álmos, és fáradtságot sem érez. Lehet, hogy majd később tör rá. Rögtön nekilát a belső terem padlójának. Akár egy gép. Kiveszed a rongyot a vödörből, nem gondolkozol. Kicsavarod, a padlóra teríted. Amikor kihűlt, megint belemártod a vödörbe, és kezded elölről az egészet. Nem gondolkozol. Kiüríted a hamutartókat, gyorsan áttörlöd, és visszarakod őket a helyükre. Mindjárt idejö...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 14 Dec 2011 17:24:17 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Michal Viewegh - Regény nőknek]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/485732/michal_viewegh_-_regeny_noknek]]></link>
  	   <description><![CDATA["Nincs üresebb a hiábavalóan ölelésre tárt karnál."
"Ez majdnem mindig így volt Rickie-vel: amikor hallgatott, és én elnéztem csinos pofiját, őszinte szerelmet éreztem iránta. Csakhogy előbb-utóbb megszólalt - és nekem kezdett olyan érzésem lenni, hogy az egész kapcsolatunk óriási tévedés."
"A magasabb kor előnye az önismeret magasabb foka. Konkrétan a negyvenéves kor az élet egyensúlyának cs...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 27 Nov 2011 11:32:52 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Alteregó]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/483307/alterego]]></link>
  	   <description><![CDATA[Annyian vannak... és egyik sem...
Szeretnének... de én nem akarom...
Mert senki nem tudja túlszárnyalni... bárhogyan szeretném...
Legutoljára kilencet számoltam. Ez azoknak a pasiknak a száma, akik vakaróznak, vagy akarnak valamit. (Hogy mit? Azt most ne részletezzük... Maradjunk annyiban, hogy mindegyik mást.)
Látom, amikor a munkahelyemen vagyok és kinézek az ablakon. Elmegy a céges autóv...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 28 Oct 2011 18:22:31 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Szennyes ügyek]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/481279/szennyes_ugyek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Az emberek megtalálnak, elmondják nekem ügyes-bajos dolgaikat, problémáikat, rámbízzák a titkaikat. Mert tudják, hogy én nem pofázok. Mert hamarabb elárulok magamról valamit, mint hogy más titkát kiadjam. Ez néha már olyan, mintha egy pszichológus lennék. Akiben megbíznak, akihez fordulnak, ha baj van. Aki persze, hogy segít, de akit köt az orvosi titoktartás. Csak őt nem hallgatja meg senki......]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[2]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  2 Oct 2011 20:23:51 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ajtók]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/479321/ajtok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Csitulj szívem, nyugodj le szépen. Hallgass elmém, túl nagy a zaj odabenn. Csend kell, békesség.
Túl sok ajtó maradt nyitva, túl sok új nyílt ki hirtelen. Hiába csaptam be néhányat, lassan - idővel kitárultak ismét, még mielőtt észrevettem volna. Átjáróház a szívem és az elmém. Huzat süvít a fülemben... és elnyom mindent...
Tudom az ajtókat, melyeket kell bezárnom. Szinte mindet. Egytől-egyig...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 12 Sep 2011 23:12:20 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Mágneses vonzásban]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/478280/magneses_vonzasban]]></link>
  	   <description><![CDATA[Két büszke, önző ember. Egoisták. Álarcokat viselnek, talán hogy eltakarjanak valamit. A gyengébbik ént odabenn. Amely sebezhető, ha valakinek felfedik. Nem szívesen teszik ezt... De az álarc ápol és eltakar...
Akaratos és logikus emberek. Magabiztos, erős karakterek, bár elsőre hidegnek tűnnek. Sokban hasonlítanak.
Amikor leveszik az álarcokat és kinyílnak, valamilyen síkon társra találnak a...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 29 Aug 2011 12:22:10 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Emberi játékok]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/478143/emberi_jatekok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Lelketlen világ... Minden annyira megváltozott körülöttem. Burokban éltem volna eddig a két férfi mellett? Minden közeledést elhárítottam, elzártam a felém vezető utakat.
De most, hogy nincs mellettem senki... Nyitva hagyom az ajtókat, végre kinézek az ablakon, kilépek a csigaházból és idegen világ tekint rám. Ismeretlen erkölcsök... Hideg emberek...
Életünk első találkozása. Szemmel követek ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[2]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 27 Aug 2011 16:23:52 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Aztakutya]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/477544/aztakutya]]></link>
  	   <description><![CDATA[Iwiw-en kaptam egy üzenetet egy ismeretlentől. Kb. két percen keresztül nem tértem magamhoz utána. Pislogtam döbbenten. 
Hányingerem van ettől a világtól. Hogy így mennek a dolgok. 
A levél számomra sértő. Überpofátlanság. Csöppet sem kívánok diszkrét lenni. Íme, itt van a teljes szöveg. A tárgy a következő volt: Érdeklődés...
"Szia!
Ne haragudj, hogy zavarlak Úgy látom, hogy egyedülálló va...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[3]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 20 Aug 2011 20:06:03 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Magányos farkas]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/476879/maganyos_farkas]]></link>
  	   <description><![CDATA[Semmi sem jó. Semmi sem szép.
A barátok akkor jönnek hozzám, ha tanács kell, vagy baj van. Amúgy meg mindenki nagy ívben leszarja a fejem. Meg azt is, hogy mi van velem. Elegem van már. Én törődjek mindenkivel, velem meg senki. Pedig annyira nyomorultul érzem magam...
Elüldöztem magam mellől minden férfit. Nem akarok játszadozni, nem kellenek a rajongók. Ez már kevés. Mit érek velük?
Nincs a...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[1]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 14 Aug 2011 23:29:44 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Edgar Allan Poe - A holló]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://maylo.blogter.hu/475104/edgar_allan_poe_-_a_hollo]]></link>
  	   <description><![CDATA[A holló
(Babits Mihály fordítása)
 
Egyszer - únt éjfél közelgett - bóbiskoltam elfelejtett
Tudományok furcsa könyvén, ellankadva terhesen,
Fejem csügge... egyre jobban... s im egyszerre ajtóm roppan,
Mintha egy kéz félve koppan - dobban ajtóm csöndesen.
S szóltam: &bdquo;Éji vendég toppan küszöbömre csöndesen:
- Az lehet, más semmisem.&rdquo;
 
Ah, jól emlékszem valóban! Tél volt, bú...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 27 Jul 2011 17:54:43 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
